Gondolkodjunk együtt
BLOG
HOGYAN ÉS MEDDIG BEFOLYÁSOLJA A KORONAVÍRUS A MENTÁLIS EGÉSZSÉGÜNKET?
A San Diego-i Egyetem egy új tanulmánya megdöbbentő utóhatását mutatja ki a COVID-19 járványnak.
7 ÉRDEKES TÉNY AZ INSOMNIÁRÓL:
- Az insomnia örökölhető – A Sleep című folyóiratban közzétett 2008-as tanulmányban 800 tinédzsert vizsgáltak. Kétszer nagyobb volt az álmatlanság tüneteinek észlelése azon tiniknél, akiknek szülei is küzdöttek ezzel a problémával.
- A háziállatok és a rovarok is szenvedhetnek az insomiától – Egy tanulmány kimutatta, hogy az insomiás legyek többször vesztették el az egyensúlyukat, nehezebben tanultak, mint jól szundikáló légytársaik.
- A hétvégi jet lag hízlal – Akik eltérő alvási ütemtervet követnek munkanapokon és hétvégén (legyen akár egy órás is az eltérés), háromszor nagyobb a valószínűsége, hogy túlsúlyosak.
- Az altatók annak ellenére egyre népszerűbbek, hogy az álmatlanságot nem kezelik – A BMJ Open folyóiratban közölt tanulmány szerint ráadásul a vényköteles altatót szedő emberek ötször nagyobb eséllyel haltak meg a vizsgált két és fél éves periódusban, mint a gyógyszert nem szedők.
- A női hormonok befolyásolják az insomniát – Kétszer annyi nő szenved álmatlanságban, mint férfi, aminek a női hormonok változása az okozói. A legváltozékonyabb időszakokban, mint terhesség vagy menopauza, a nők 80%-a számolt be insomniás tünetekről, de a havi ciklus is befolyásolja az alvás minőségét és mennyiségét.
- Nagyon ritka esetben, de az insomnia halálos is lehet – 1986-ban a New England Journal of Medicine kutatói bemutattak egy férfit, aki egy ritka genetikai mutációban szenvedett, ami súlyos és végzetes álmatlanságot okozott neki és családja több tagjának.
- Az álmatlanság és az alkoholizmus ördögi körforgásban vannak – Az American Journal of Psychiatry 2001-ben publikált tanulmánya szerint az álmatlanságban szenvedők kétszer olyan gyakran alkoholbetegek. Először az álom meghozatala miatt isznak, aztán az alkohol fogyasztása szokássá válik, ami végső soron ront az alvás minőségén és mennyiségén.
Amikor elérte a világot a koronavírus, a mentális egészség háttérbe szorult, a frontvonalba, az elsődleges fókuszba a fizikai egészség megóvása és visszaállítása került. Ahogy a fizikai megbetegedések csökkennek, úgy van több időnk megvizsgálni, milyen károkat szenvedtek az emberek mentálisan a COVID-19 után. A tanulmányok szerint ezen hatások lecsengése hosszabb távú, mint a fizikai károké.
Mik befolyásolták a mentális egészséget a járvány alatt?
Az iskolák bezártak, a családok egy légtérben töltötték minden percüket, az otthoni munka, távoktatás mindennapossá vált. Az éttermek, szórakozóhelyek bezártak, megszűntek a társas érintkezések, még a családtagok is távol egymástól töltöttek heteket, hónapokat, ünnepeket. A sport csak korlátozottan, magányosan volt elérhető, a régi lélektöltő rutinok megszűntek, az egészségünkért való aggódás, szeretteink féltése szűnni sem tudott.
A munkanélküliség megugrott, szektorok alakultak át alapjaiban, vállalkozások csődöltek be, előrejelzések, támpontok nélkül maradtak az emberek a munka világában.
Ezen faktorok bármelyike önmagában is elég ahhoz, hogy szignifikáns változás álljon be a mentális jóllétünkben. Ezek együttesen viszont könnyen teljes összeomlást is okozhatnak. Ez szélsőség ugyan, de annyi nyilvánvaló, hogy a mentális egészség részét nem seperhetjük a szőnyeg alá a vírusnak.
Jean M.Twenge, a San Diego-i Egyetem professzora összevetette 2032 amerikai válaszát a mentális egészségükre vonatkozóan a 2018-as felmérésének adataival, és az alábbi meghökkentő következtetésekre jutott:
A 2020-as résztvevők 8-szor nagyobb valószínűséggel szenvedtek súlyos mentális probléma tüneteitől, mint 2018-ban – 28%, a korábbi 3,4%-kal szemben.
A 2020-as kérdőív résztvevőinek túlnyomó többsége (70%-a) produkálta közepes vagy súlyos mentális betegség tüneteit, szemben a 2018-as 22%-kal.
Ha az emberek nagy részét el is kerülte fizikailag a járvány, a mentális egészségre akkor is pusztító hatással volt.
A válaszadók között is vannak olyan csoportok, akiket jobban érint a járvány negatív hatása, mint más csoportokat.
A 18 és 44 év közötti fiatal felnőttek viselik legrosszabbul a járvány mentális egészségre gyakorolt hatását. A súlyos mentális szorongások megtízszereződtek körükben 2018-hoz képest.
A legkevésbé érintett csoport mentális egészség szempontjából a 60 évnél idősebbek csoportja volt.
Miért azok viselik legjobban mentális egészség szempontjából a vírust, akik fizikailag a legveszélyeztetettebbek?
A válasz a gazdasági kockázat. Az idősebb korosztály egzisztenciája sokkal védettebb a gazdaság változásának hatásaitól. A fiatal felnőtteket jobban érintette a munkájuk, megélhetésük féltése, a pénzügyi bizonytalanság kezelése.
A legfiatalabb felnőttek depressziós tüneteinek gyakorisága az elmúlt években folyamatosan romló tendenciát mutatott, vélhetően a személyes kapcsolatok hiánya miatt. Ezt a helyzetet a járvány csak súlyosbította.
A másik legnagyobb kockázatnak kitett csoport nem lesz meglepetés: a kiskorú gyerekes szülők csoportja.
Korábban egy egész sereg ember segített minden szülőt gyereke foglalkoztatásában, egy nap több tanár, különtanár, edző vetette be a tudását, hogy a gyerek energiáit, szellemi-fizikai szükségleteit kielégítse. Ez a feladat most visszaszállt a szülőkre, akik sokszor a saját munkájuk és a háztartás vezetése mellett zsonglőrködtek a gyerek házi feladatának, zenei oktatásának, mozgásigényének biztosításával.
A mentális szorongás ebben a csoportban volt a legmagasabb, annak ellenére, hogy a járvány előtt ez a csoport ismerte kevésbé a szorongás tüneteit. Érthető tehát, hogy ez az időszak a gyerekkel rendelkező munkavállalók életében sokkszerű terhelés volt, amiből nem tudnak regenerálódni rövid idő alatt.
Hogyan tovább? Helyreáll a mentális egészség a világ újraindulásával?
Egy kínai tanulmány vizsgálta a stressz, depresszió, szorongás állapotát a munkába visszatért emberek körében.
A munkába visszatért emberek 22,3%-a szenvedett PTSD, azaz poszttraumás stressz szindróma tüneteitől, és közel 20%-uk tapasztalta az insomnia, azaz álmatlanság tüneteit.
Mindkét tünetegyüttes erősen befolyásolja a teljesítőképességet. A felmérés szerint a tünetek tartós fennállása számszerűsíthető, évente 11,3 munkanapnyi veszteséget szenved el a szervezet, ha a munkavállaló tünetei nem enyhülnek.
Ha csak ezt az egy faktort számszerűsítjük, az fél havi bérköltség minden ötödik munkavállalónál.
De számos faktor befolyásolja most a visszatérési hajlandóságot, a lendületet, a teljesítményt, a hatékonyságot. Ezért kiemelten fontos figyelni a legfontosabb erőforrásra, az emberekre.
Mentális egészség szempontjából nincs egy olyan forgatókönyve a vírus kezelésének, amivel megúszható lenne a kiemelt figyelem. Akár teljesen újraindul a gazdaság, akár maradnak a korlátozások, és a piaci átalakulások, a mentális egészséget veszélyeztető faktorok mindkét esetben az életünk részei lesznek.
Nem tehetünk tehát mást, csak felkészülhetünk a mentális egészség támogatásának szükségességére.
Fontosabb, mint bármikor korábban, minden embernek támogatást nyújtani.
A vírus nem válogat, egységesen mindünket érint társadalmi, egzisztenciális, nemi, faji hovatartozástól, helyzetünktől függetlenül.
A segítségben, támogatásban is e szerint járhatunk el helyesen, a legjobb tudásunk szerint. Mindenkinek adni, mindenki mellett ott lenni, mindenkire figyelni.
Ez a most következő szakasz legfőbb feladata.
Beszéljünk személyesen
KÉRDÉSED VAN / IDŐPONTOT KÉRNÉL?
- +36 20 255 6478
- info@officecoaching.hu